Dabóczi Kálmán laudációja a Mindszenty-emlékérmek átadása alkalmából
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
A Mindszenty Társaság a mai díjak átadásával újabb állomáshoz érkezett: a Pannonia Sacra, majd a Patrona Hungariae után a magyarok lelkéhez, a Musica Sacra-hoz érkeztünk meg. Teljesen tudatos és időszerű a teljes emberre és a léleknevelés területére irányítani a figyelmet: elismerve a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola több mint három évtizedes, a szakrális zenei műveltség terén kifejtett iskolateremtő munkáját.
Az elsődleges iskolateremtő azonban maga Kodály Zoltán, az etalon.„Teljes embereket akarunk nevelni.” – vallja a kodályi pedagógia. Közismert az idézet (bár sok helyen nem pontosan és szó szerint idézik):„Ne csak külsőségekben, zászlós handabandázásban legyen magyar a mi kis világunk, hanem a lelkek mélyéig, mert csak így lesz igazán a mienk. A lelkek mélye pedig különösképen a zene országa.” S itt az idézet rendszerint vége szakad, pedig, ha kinyitjuk a Magyar Zenei Szemle, 1941. márciusi számát, akkor ott így folytatódik a kodályi intelem: „Ha ott (ti. a lelkek mélyén) idegen az úr, hiába lobogtatunk zászlót, hiába rikoltozunk irredenta dalokat… idegenszerű dallamra, – mégis elveszünk.”
Kodály Zoltán zárkózott ember volt, keveset beszélt önmagáról, s még kevesebbet hitéről. Szinte senki sem ismerte mély, imádságos belső életét. Egyik legközelebbi lelki barátja, Dr. Nádasi Alfonz bencés tanár, szerzetes szerint „tiszta lelkű keresztény, krisztusi ember”, aki maga a „lángoló tűz”, s akinek csendes cselekedeteiről sokan ma sem tudnak. Gyakran megfordult például a Szondi utcai Szent Család templomban, amit 1945. elején bombatalálat romba döntött. Három évvel később az újjáépített templomot Mindszenty bíboros szentelte fel. Az 1955-re elkészült márványburkolatú főoltár és szószék költségeit Kodály Zoltán fedezte.
Kettejük kapcsolatának különös állomása volt 1948. december 8., mikor három jeles katolikus értelmiségi (köztük Kodály) személyesen találkozott Mindszentyvel. A bíboros emlékiratai szerint „szegény Kodály Zoltánt” is kényszeríteni tudták egy ellene irányuló, nyílt levél aláírására. A találkozón Kodály hangtalanul azonnal a legtávolabbi ablakmélyedésbe vonult, mert így akarta tudtára adni a bíborosnak, hogy neki nincs köze ehhez a „szomorú színjátékhoz”. A kommunisták értelmiség-összezavaró, -összeugrasztó módszere azonban azóta is rendre életre kel a történelemkönyvekből…
A zene szeretete összekötötte Kodályt és Mindszentyt. Tudják, hogy mi volt a kedvenc éneke a bíborosnak? A Rácsos kapu, rácsos ablak. Ezt a nótát húzta Mindszenty bíborosnak egy cigányprímás, kivel nem sokkal a letartóztatása előtt találkozott. Mire Mindszenty csak annyit kérdezett: „Te most jósoltál, vagy csak muzsikáltál nékem?”. Csukjuk be a szemünket és képzeljük magunkat egy pillanatra a Conti utcai börtönbe, ahol ő raboskodott 1949. szeptember 27-e és 1954. május 13-a között, s ami egyben Pio atyával való misztikus találkozásának a helyszíne is!
ÉNEK!
A kodályi iskolateremtő munkába csak olyan ember állhat bele méltó módon, aki karizmatikus, elhivatott ember. Aki hivatásának magas fokú művelése és szeretete mellett munkásságát a természetfeletti szolgálatába állítja.
Ilyen ethoszt célul kitűzve lépett zenei pályára egy karnagy édesapa és egy erdélyi énektanár édesanya gyermeke, aki még a gimnáziumban hezitált a zongorázás és a kosárlabdázás között. Azért nem meglepő, hogy Sapszon Ferenc, aki 7 évesen az osztályát vezényli, 21 évesen már a Jézus Szíve templom Musica Sacra kórusát vezeti. Egész élete a zenéről szól, amit szakmai elismerések sora fémjelez. „Nem szabad megalkudni a minőség dolgában” – vallja Sapszon Ferenc, a Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, aki többek között a Gregorián Társaság elnöke, a Magyar Kodály Társaság elnökségének és 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A szakmai siker irigységet szült másokban, de Bárdos Lajos figyelmeztette: „mindig arra gondolj, hogy ők már nem lesznek sehol, amikor arra, amit csinálsz, még emlékezni fognak”. Adjunk hálát üldözőinknek, mert az irigyek, ellenzők, értetlenkedők, a változástól félők mind csak megerősítenek és lehetőséget adnak, hogy valóban a lényegre koncentráljunk. Naszályi Emil ciszterci szerzetes vezeti be a gregorián világába és tanítja meg, hogy kell „hangzó testet” adni az Igének. A tapasztalatgyűjtés Pannonhalmán és az iskolanővérek imája indította a természetesnek látszó, de a természetfelettibe beleszövődő építkezést.
Az 1988-ban indult útkeresés nem volt egyszerű. Két igazgató váltotta egymást egy-egy év után, majd Sapszon Ferenc vette kezébe – szó szerint és átvitt értelemben is – a karmesteri pálcát, mielőtt rátaláltak volna a 15 évig iskolavezető Torvaji Lászlónéra (Kati nénire), akit 2006-tól az iskolát máig igazgató Friedrich Attila követett.
A Kórusiskola vándoriskola: a XV. kerületből, a Kontyfa utcából indult, majd pár év után a XIX. kerületi Vécsey utcán keresztül jutott az ezredfordulóra jelenlegi helyére, az I. kerületi Toldy Ferenc utcába.
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola a nyugat-európai ún. katedrálisi kórusiskolák magyar változata. Kodály Zoltán neve az ő mélyen átgondolt nemzetnevelő koncepciójára figyelmeztet. Az iskola „magyar”, mert a Szent István-i értékrendre, s a legnemesebb hazai, keresztény iskolai hagyományokra épít. S egyben egyedülálló módon „kórus”-iskola: ahol a liturgikus szolgálatot végző énekesek magas színvonalú nevelésben, oktatásban és hangszeres képzésben részesülnek.
Az iskola 12 évfolyamos, országos beiskolázású, ahol minden gyermek kórusban énekel a 3. osztálytól és tanul hangszeren a 2. évtől. Délutáni szabadidejükben a kézműves műhelyben fejleszthetik kézügyességüket és kreativitásukat. 2001-től középfokú egyházzenész (kántor, karvezető, orgonista) szakképzés is indult. Az első érettségit 1993-ban izgulta végig a tanári kar a végzős diákokkal, akik közül sokan zenei pályára mentek, máig visszajárva közös kórusokba, s vannak közöttük 6-7 gyermekes édesanyák is, akik gyermekei is jártak a kórusiskolába.
Az idei tanévtől az intézmény „hazatalált” és fenntartója az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF) lett. A KZMK az ország első és ezidáig egyetlen kórusiskolája.
Az iskola célja a nevelés és oktatás minőségének emelése, valamint a kórusművészet és a zenei nevelés megújítása. Teljes embert nevelni azt jelenti, hogy a tudás, ismeretanyag mellett a belső változása is a nevelés célterülete. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges, keresztény értékrend szerint élő nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Az Iskola gyermekközpontú, de nem liberális, hanem Don Bosco-i értelemben, odafigyelve az esetleg elkallódó ifjúságra.
A különböző műveltségi területek, szaktárgyak egymást kiegészítve és erősítve szolgálják a növendékek belső útkeresését, önazonosságuk és hivatásuk megtalálását. „Tudomány és művészet nem lehet el egymás nélkül. A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont.” „Zene nélkül a nevelés nem lehet teljes”. – figyelmeztet Kodály. Ezért is fontos a „két agyfélteke” egyensúlyos fejlesztése.
Az iskola nem zenészképző, hanem egy sziget a lélek nevelésére. A zenei pálya választásánál fontosabb, hogy „zenével átitatott szívű” legyen, aki itt tanul.
Nagyon megtévesztők és igazságtalanok a különböző iskola-rangsorok, mert megalkusznak az egyszerűen mérhetővel, s kísérletet sem tesznek a minőség és a láthatatlan mérésére, elismerésére.
A minőséget célozzák meg az iskola kórusai is. A Jubilate, a Gaudate, a Laudate, az Exsultate kórusok Sapszon Ferenc mellett, Domány Rita, Tóth Márton és Sapszon Borbála szakmai irányítása alatt működnek. Alkalmanként vegyeskar és gregorián schola is működik.
A Jubilate kórus már az iskola alapítása előtt, 1980-ban elnyerte „Az év kórusa” címet. A több évtizede folyamatos nemzetközi és hazai elismerések sorozatának ismertetése önmagában szétfeszítené a laudáció kereteit (ám a laudáció végén megtalálható). Az iskola kórusművészete 2006-ban Magyar Örökség-díjban részesült. 2018-ban elnyerték a Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár kitüntető címet.
Egy vatikáni látogatás során – a ma már Szent – II. János Pál megáldotta az iskolát és a kórust, de ott énekeltek 1991-ben a Hősök terén a pápa látogatásakor is. Sapszon Ferenc kapott felkérést a jövőre Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus liturgikus zenéinek, énekeinek összeállítására és a zenei szolgálat megszervezésére. A záró szentmisén 2-3 ezer fős kórus hangja töltheti be a Hősök terét, ami a szakmai és technikai kihíváson túl tanúságtétel az egész világ előtt.
A három évtized alatt elért nemzetközi és hazai szakmai sikereket közel sem ideális infrastrukturális viszonyok jellemezték. Jelenleg sincs tornaterme, étkezője, méltó könyvtára az iskolának. 2003 óta várnak kitartóan egy átfogó felújítás és bővítés megvalósítására – eddig sikertelenül. De mindez annak bizonyítéka, hogy az iskola nemcsak kövekből épül. A közösségi és természetfeletti dimenziók jelentik az igazi értékteremtést. S remélve a méltóbb körülmények megteremtését, az alapokat megtartva építkeznek tovább, s építik hangjegyről- hangjegyre a láthatatlan Musica Sacra katedrálisát.
Mert a zene – ima. Kapcsolat Istennel. A szépet látva, a lélekre hatva a zenével Róla teszünk tanúságot. S szépet csak az adhat, kinek belseje is szép. A zene a legpazarlóbb művészeti ágak közé tartozik. Megteremtése révén azonnal szertefoszlik, de lelkünkben nyomot hagy, visszhangzik. Anyagmentes, s így segít nekünk is elszakadni az anyagelvű világ vonzásától. Akit egyszer magával ragad ennek a világnak a vonzása, annak számos dolog értéketelenné válik, nem hajlandó időt pazarolni giccssre, pótszerre, bóvlira.
Sapszon Ferenc mindezt így fogalmazta meg ars poetica-ként: „Köszönöm, hogy veled, a Jópásztorral szolgálhatom azt, hogy életük legyen, és bőségben legyen. Hogy szülessenek élő, éltető énekek, és gyümölcstermő éneklő életek.”
Isten áldja meg a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola minden munkatársának eddigi és jövőbeni fáradozását, szolgálatát!
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nemzetközi és hazai eredményei
A Jubilate kórussal több hazai kórusversenyen vettek részt.
- 1990-ben az Alba Regia nemzetközi kórusverseny nívódíját nyerték el.
- 1994-ben a Debreceni Nemzetközi Kórusversenyen a leánykar kategória I. díját nyerték el.
- 1995-ben az V. Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen a Musica Sacra kategóriában I. díjat és az egész verseny Nagydíját kapták.
A Jubilate kórussal külföldi versenyeken, turnékon, fesztiválokon is sikeresen szerepeltek.
- 1990-ben a németországi Giessenben első díjasok lettek.
- 1990-ben részt vettek a Prágai Gyermekkórus Fesztiválon,
- 1991-ben a szlovákiai Kassán arany-diplomát kaptak,
- 1992-ben a Kölni Rádió hangszalagos világversenyének első díját kapták.
(Let the people’s sing ’92) - Sikeres hangversenykörúton jártak az USA-ban, 1993 augusztusában Washingtonban és környékén.
- 1995-ben az V. Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen Musica Sacra kategóriában I. díjasok lettek, valamint a verseny Nagydíját is elnyerték.
- 1995-ben a hollandiai Arnhem-i Nemzetközi Kórusversenyen az ifjúsági kategóriában és gregorián kategóriában is első díjasok lettek.
- 1997-ben ismét az Egyesült Államokba kaptak meghívást egy hangversenykörútra.
- 2000-ben, az ausztriai Linzben az I. Kórusolimpián a kórus, a Gregorián Kategória olimpiai bajnoka lett.
- A Vatikánban 2001-ben a magyar millennium ünnepi megemlékezésén vettek részt.
- 2002 márciusában az Egyesült Államok Kórusigazgatóinak Konferenciáján a nyitó hangversenyen Chicagoban énekeltek, majd koncert-körutat tartottak az Egyesült Államokban.
- 2010-ben Olaszországban, a Riva del Garda-i Kórusversenyen a Musica Sacra kategóriában II. díjat, az Ifjúsági Kórus kategóriában I. díjat kaptak.
1996-ban a kórusiskola egykori növendékeinek kérésére Sapszon Fenrenc megalapította a Cantate Vegyeskart, amely azóta szintén több nemzetközi kórusverseny I. díjasa, és többszörös Nagydíjas kórus.
2000-ben, az ausztriai Linzben, az I. Kórusolimpián 4 aranyérmet kapott, és két kategória olimpiai bajnoka lett.
- 2000-ben Arenzanoban Nemzetközi Gregorián Fesztiválon tartottak hangversenyeket.
- 2000-ben a Kórusok és Zenakarok Országos Szövetsége szervezésében millenniumi koncert-sorozaton vettek részt.
- 2003-ban a III. Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny vegyeskari kategóriában I. díjat és különdíjat kaptak.
- 2004-ben a németországi Miltenbergi Kórusverseny klasszikus kórusok kategóriában I. díjat nyertek. Folklór kategóriában szintén I. díjasok lettek.
- 2012-ben Bécsben, a 28. Nemzetközi Schubert kórusversenyen vegyeskari kategóriában I. díjasok lettek, a Schubert mű tolmácsolásáért különdíjat kaptak, és elnyerték a verseny nagydíját, a „Franz Schubert 2012” nagydíjat is.
Mindkét kórus rendszeres résztvevője a Váci Nemzetközi Gregorián Fesztiválnak: 1998., 2002., 2005., 2008., 2011., 2014.
A Kórusiskola képviselte számos alkalommal Magyarországot Watouban (Belgium) a Nemzetközi Gregorián Fesztiválon is: 2000., 2003., 2006., 2009., 2012., 2015.
