Gárdonyi Géza: Írás a Bibliába
Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye.
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
Bölcsességnek arany útja:
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forrás-kútja,
Hol pohárral Krisztus áll.Ez a könyv az örök törvény,
Királyon lánc, rabon napfény,
Tévelygőnek hívó harang,
Roskadónak testvéri hang.
Elhagyottnak galambbúgás,
Viharvertnek ereszet,
Haldoklónak angyalsúgás:
„Ne félj: fogd a kezemet”Gyermeknek is: „Mily szép rege”,
Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!”
Fal, – s túl rajta élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
Rózsáira láthatok.Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik.
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak.
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!…
Ez a könyv a Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne.
Elöljáróban néhány alapvetés, amely nélkül nehéz jól olvasni/érteni a Bibliát:
Biblia=Könyvek. 72 könyvből áll. 45 könyv az Ószövetség, 27 könyv az Újszövetség.
Sugalmazás: Isten nem lediktálta, amit üzenni akart az embereknek, hanem eszébe juttatta az íróknak az üzenet lényegét. Ők pedig a maguk szókincsével, tudásával, koruk gondolkodása szerint megfogalmazták azt. Ez egyúttal feladat nekünk is, hogy korunk nyelvére, életkörülményeinkre lefordítsuk az örök érvényű isteni tanítást. Ezt tesszük a Bibliaórán. Hozzá kell szólni: mit gondolok az elhangzott szentírási részről? Mit mond nekem első olvasatban? Hogyan fogalmaznám ezt meg én, ma, magamnak, gyermekeimnek?
Műfajok a Bibliában: Jó, ha tudjuk, hogy egy-egy könyv milyen irodalmi műfajhoz tartozik. (Pl. Toldi Miklós valós személy volt. János Vitéz ellenben mesefigura. Butaság lenne keresni azt a felhőt, amelybe kapaszkodva átutazott egyik hegyről a másikra.) Ugyanígy a Bibliában is van tanító költemény (Énekek Éneke), példabeszédek, melyek nem történtek meg. Kitalálta a szerző, hogy a tanítást a történet segítségével jobban elmélyítse olvasóiban/hallgatóiban. Vannak történelmi könyvek, melyeknek valós alapjuk van. Vannak hősköltemények, melyek valós esemény nyomán jöttek létre, de szájról-szájra terjedtek évszázadokon át, és csak sokkal később írták le azokat, mint amikor megtörténtek. Minden könyvet, írást, történetet a maga műfajában kell értelmezni, ha a benne lévő örök érvényű üzenetet meg akarjuk érteni. Bölcsességi könyvek, melyek az abban a korban szokásos stílusban íródtak. Ha ismerjük az adott kor hasonló írásait, jobban megértjük ezeket a Bibliában is….
Mi a Biblia? Használati utasítás a világhoz, az emberhez, az élethez, az Istenhez. Ha egy gyár elkészít pl. egy autót, ad hozzá egy használati utasítást. Ha betartom, sokáig tudom használni. Örömöm lesz benne. Ha nem, akkor hamar tönkre teszem, és nem teszi azt, amire gyártották. Írhatok én is használati utasítást egy autóhoz, de mivel nem én gyártottam, nem lesz jó. Aki e szerint használja, csalódni fog benne. Így van ez az emberrel, a világgal is. Sokan próbáltak hozzá használati utasítást írni, de mivel nem ők „gyártották”, nem vitte előbbre az embert (különböző filozófiák). Zsákutcába vezette az életet. Szerencsére az Alkotó is gondoskodott használati utasításról: ez a Biblia. Ha betartom, megtalálom a békességem, boldogságom. Megőrzöm az életem, a világunk egyensúlyát.
Milyen az Isten? Ősi vágy őt megismerni. Próbálkozott ezzel az ember minden korban. Úgy voltunk az Istennel, mint a vakok az elefánttal. Aki a lábánál állt azt mondta: az elefánt egy oszlop. Aki a fülénél, az legyezőnek tartotta. Aki a farkánál, az egy bűzös ostornak…
Gyökössy Endre írja az Isten megismeréséről, hogy úgy vagyunk vele, mint a katicabogár az emberrel. Egy pici részt lát belőlünk. Visszarepül a többieknek, és elmondja, amit látott. Ilyen az ember. Nem hazudik, de téved, mert az ember sokkal több attól, mint amennyit a katicabogár láthat belőle. Ahhoz, hogy a katicáknak hiteles képük legyen az emberről, egy embernek kell katicává lennie, és elmondania nekik az ő nyelvükön, hogy: Ilyen az ember. Akkor sem lenne teljes képük rólunk, mert a kicsi bogár nem tudna mindent felfogni az emberből, de hiteles képet kapnának rólunk. Az Isten ugyanezt tette: elküldte a fiát, aki ember lett, hogy elmondja az embernek, emberi nyelven: Ilyen az Isten. Persze a végtelen Istent mi nem tudjuk teljesen felfogni, de Jézus óta hiteles képünk van róla.
Az Isten Jézus Krisztuson keresztül ismerhető meg igazán, hitelesen. A Biblia is. Újra, meg újra előre kell lapoznunk Jézus Krisztushoz, hogy az ószövetséget jól tudjuk olvasni. Ő a kulcsa minden üzenetnek, mely az Istenről, az üdvösségről szól. Ha nem így teszünk, úgy járhatunk, mint a serpa, aki hűségéért az expedíció vezetőjétől egy órát kapott ajándékba. Igen ám, de azt nem tudta, hogy az óra mire való. felhúzta, játszott vele, megmutatta másoknak. de a lényeget, hogy ez a szerkezet az időt méri – nem tudta, így nem is tudta jól használni. Van egy világunk és benne egy életünk. kaptuk, ajándékba, de csak akkor tudjuk jól használni, ha tudjuk, hogy mire való. Ezt a Biblia írja le, és Jézus Krisztus segít nekünk megérteni.
Teremtéstörténet: az emberiség bölcsőjének felirata.
Máris fontos tudni a teremtéstörténet műfaját. Nem jegyzetelt senki az Isten mellett, amikor a világot alkotta. Nem helyszíni tudósítás. Mikor írták le? Amikor a választott népet Babilonba vitték, hosszú évtizedekig tartó fogságba. Az idős zsidók azt vették észre, hogy a fogságban született gyermekeik pogány templomokba járnak, és Napot, Holdat, csillagokat imádnak. Ekkor tudatosodott bennük, mennyire fontos az eredet ismerete, és ekkor írják le – egy átfogó, nagy vallási megújulás részeként – a teremtés történetét. Nagyon kisarkítva: felnőttek írják gyermekeknek, hogy ne a teremtményt, hanem a Teremtőt imádják. Képi nyelvet használ: ld. Éva teremtése, bűnbeesés, 6+1=7. Így, könnyen tanítható, jól megjegyezhető az üzenete.
Kezdetben teremtette Isten – a világ, az élet Istennel kezdődik, és ami vele kezdődik, az jól kezdődik. Nem a semmiből – önmagából alkot az Isten. Itt máris fontos az Isten újszövetségi megfogalmazása:
”Szeretet az Isten. Aki szeretetben él, Istenben él.”
(1Jn4,16.)
Ezt a világot és benne az embert – engem is –, a Szeretet Istene teremtett. Ez a szó csak az Isten tettére vonatkozik a Bibliában. Akkor működik jól a világ és az ember, ha szeretettel működtetjük. Esténként érdemes megkérdezni magunktól, hogy a szeretet volt-e ma a mozgatója gondolataimnak, szavaimnak, tetteimnek? Ha igen: jó lesz az éjszakánk…. Nem véletlen, hogy a főparancs az Isten és az ember szeretetét foglalja össze. Ez kell, hogy legyen a mozgatója mindennek, mert akkor leszünk összhangban a Teremtő Szeretettel. Az életünk és a világunk egyensúlya is akkor billen fel, amikor megfogyatkozik benne az Isten és az ember szeretete. Amikor nem a szeretet a mozgatója a tetteinknek, hanem a pénz, az érdek, a hatalom, az indulat….
Az eget és a földet – Ebben a korban nem volt szava a választott népnek a semmire és a mindenre. Amikor azt írják, hogy a „mennyet és a földet”, akkor az azt jelenti, hogy: mindent Isten teremtett. A láthatót és a láthatatlant. Ami volt, ami van, és ami lesz – egyaránt ó alkotta. A világ az Isten része. Összetartozunk. Akkor élünk jól, ha „őáltala, ővele és őbenne” élünk. Két választás van: vagy nem hiszünk abban, hogy „Isten nélkül semmi sem lett, ami lett”, és akkor egész életünkben sötétben tapogatózunk. Vagy hiszünk „az egy Istenben, minden látható és láthatatlan dolgoknak teremtőjében…” Ha hiszünk, akkor soha sem vagyunk egyedül. Isten jelenlétében élünk. Akkor a halálos ágyon sem félünk, mert nem a semmibe zuhanunk, hanem a Végtelen Szeretet ölel át minket.
A föld puszta volt, és üres, és sötétség volt a mélység fölött – a semmit írja körül ezekkel a szavakkal a szerző. Gyökössy Endre írja le, hogy egyszer egy fiatalember ment be hozzá, nagyon letörten. Meg is fogalmazta:”Olyan puszta és üres a lelkem”. Vannak ilyen üres, sokszor sötét pillanataink. Reménytelen lenne az életünk, ha nem így folytatódna a bibliai mondat:
és Isten Lelke lebegett a vizek felett.
– A „káosz” és a „kozmosz” – az összevisszaság és a rendezett, szép világ között a különbség a Rendező, az Isten Lelke. Ő az, aki – mint a madár a fészek, a fiókái fölött lebeg. Ez nem egy tétlen jelenlét, hanem egy oltalmazó, gondoskodó, elrendező, melengető, biztosságot adó jelenlét. Ez a Lélek ölt testet Jézus Krisztus keresztelésekor a Jordán fölött. Ez a Lélek száll le tüzes nyelvekben pünkösdkor az apostolokra, hogy bátorrá és bölcsé tegye őket, elindítva mindnyájukat az evangélium hirdetésére. A terítő, mellyel a pap letakarja az előkészített adományokat az előkészületi asztalnál, majd az adományok átvitele után az oltárnál – az aerion – ugyanezt az Isteni Lelket jelképezi. A Hiszekegy alatt ezt mozgatja a pap az adományok felett, jelezvén, hogy ugyanaz történik az oltáron, minden Szent Liturgiában, mint ami teremtéskor történt. Isten életadó Szentlelke leszáll az adományokra, életünk minden gondjára és örömére, melyet odatettünk az oltárra azért, hogy azokat átjárja, megszentelje, és a bennünk lévő káoszból kozmoszt, rendezett, szép világot, életet teremtsen.
Az „Uram irgalmazz!” gyakori ismétlésével az életadó Lélek szárnyai alá bújunk imádságunkban is, akár a templomban, akár az otthonunkban. Ez az ima átmossa a lelkünket, Istenre nyitott szívet teremt bennünk. Alkalmassá tesz arra, hogy Isten Lelke működhessen bennünk és általunk. A teremtés nem egy lezárt dolog, hanem egy folyamat, amely ma is tart. Bennünk és általunk, ha összhangban vagyunk Istennel. Ha minden napunk „kezdetében” jelen van a hitünk, az imánk, az Istenünk.
Gyökössy Endre alapján Polgári László atya
Címlapkép: Julius Schnorr von Carolsfeld fametszete (1860)
