Ha az előkészítő szakaszt is figyelembe vesszük, akkor két éves fennállását ünnepeli a Tanítványok.hu. A portál megálmodójával készített szokatlan interjúval ünneplejük az elmúlt két évet. A dolog azért szokatlan, mert a kérdező és az interjúalany ugyanaz a személy, így viszont nem kell nagyon nehéz kellemetlen kérdésekre és kitérő válaszokra számítani. Ettől függetlenül egyszer érdemes elolvasni ezt az interjút.
Milyen hírportál a Tanítványok.hu?
Minden civil szervezetnek vagy közösségnek vannak hírei. Mivel jellemzően kis szervezetekről van szó, így nem túl sűrűn történnek jelentős dolgok, így nincs is mit közzétenni olyan gyakran. Viszont manapság ömlik az olvasóra az információ, az egyes híroldalak minél több érdekes és aktuális hírrel próbálják magukhoz szoktatni az olvasókat. Gondoljunk csak a saját hírolvasási szokásainkra: kinyitjuk reggel az Indexet, olvassuk a 49-es villamoson, majd ebédidőben. A facebookot is megnyitjuk, mert tudjuk, hogy nem azt fogjuk találni az idővonalunkon, amit két perccel korábban. Ezt nem mondhatjuk el egy civil szervezet weboldaláról. Jó, ha hetente kerül fel egy új szakmai cikk, beszámoló vagy eseményajánló. Ez volt az egyik ok, amiért létrehoztuk az oldalt: sok kis szervezet ritkán megjelenő híreiből sűrű hírfolyamot készíteni, amiért érdemes a látogatónak legalább naponta egyszer ellátogatni az oldalra.
A másik ok a publikálási lehetőség biztosítása volt. Sok barátunk van, akik nagyon jól írnak, és értékes gondolatokat osztanak meg az interneten. Ezeket az írásokat saját honlapjukon, manapság inkább a facebookon teszik közzé. De vajon hogyan szereznek új olvasókat, és megjelenik-e az írás a követőik vagy ismerőseik hírfolyamában? Erre valók az „Elmélkedés” és a „Társadalmi tanítás” rovatok.
Tehát ez egy olyan portál, ahol egy helyen olvashatóak több különböző keresztény civil szervezet hírei és különböző lelki tartalmú írások? Miért jó ez valójában?
Azért, mert közösen, egymás segítve erősebbek vagyunk. Egyedül szinte képtelenség vagy csak igen nagy anyagi áldozat árán lehet egy gyakran frissülő portált üzemeltetni: minimum naponta új érdekes tartalom kell, amihez szerkesztőket, újságírókat kell foglalkoztatni, informatikai hátteret biztosítani… melyik szervezet képes erre manapság? De ha összeadjuk, amink van, akkor ez lehetségessé válik.
A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom közel nyolcvan civil szervezezettel, közösséggel van kapcsolatban. Egy szervezetnek elég lenne egy hónapban csak egy cikket írni, akkor is legalább napi két írás kerül ki a portálra. Matematikailag. Ez már az olvasók számára is vonzó lehet.
A másik dolog, amiért jó az, hogy az olvasó egy helyen találja a hasonló értékrendet valló szervezetek híreit, hogy ismeretet szerezhet más, őt érdeklő vagy érintő témában.
Mik az eddigi tapasztalatok?
Őszintén szólva nem túl jók. Hogy ennek az oka, hogy nem tudtuk átadni az üzenetet, az időhiány, a megszokás vagy együttműködésre való szerény hajlandóság, nem tudom. Nézd, civil szervezet vezetőjeként én sem fordítok sok időt egy cikkre, ha nem tudom, hogy az adott felületen olvassa-e valaki. És olvasóként pedig nem szívesen kattintok egy olyan oldalra, ahol nem frissül a tartalom. Így aztán nagyon messze állna az igazságtól, ha az mondanám, hogy elindult az oldal.
Amíg műsoron volt a Civil percek a Katolikus Rádióban, ide kerültek fel a hírek írott formában, de egy időre kényszerszabadságra küldtem a műsort.
Szerinted milyen kilátások vannak? El fog indulni ez a portál? Egyáltalán van „felvevőpiaca” a keresztény civil szervezetek és közösségek híreinek?
Azt gondolom, hogy van érdeklődés. És hogy lesz-e elég látogató? Talán úgy, és akkor is csak nagyon hosszú idő után, ha folyamatos tartjuk a kapcsolatot a szervezetekkel, számukra releváns tartalmakkal segítjük a munkájukat. Pl.: azzal, ha elmondjuk, hogy a saját honlapjukat is használják, mert a látogatók számára releváns információkat és benyomásokat is a honlapon keresztül tudnak nyújtani. Megéri időt áldozni rá, még akkor is, ha facebookon sokkal egyszerűbb és gyorsabb publikálni, és időből mindig kevés van.
Tehát a tanítványok.hu-nak a facebookkal kell versenyeznie?
Végsősoron igen. A tapasztalat az, hogyha van is egy szervezetnek komolyan vehető weboldala, 10-ből 6 alig használja. Vagy nincsenek hírek, események vagy nem teszik közzé azokat. A facebook kezdőképernyőjének nagyon központi részen hívogat a szövegmező: „Mi jár a fejedben, Zsolt?” csak bele kell kattintani, és már lehet is írni. Csakhogy ez a tartalom már a facebooké. Ő határozza meg, hogy kinek mutatja meg, és kinek nem. Vagy mikor törli, ha úgy érzi, hogy közösségi alapelveket sért. „De mindenki facebookozik, biztosan látni fogják, amit írok.” – gondolhatja az ember a képernyő előtt ülve. Talán igen, talán nem. Annyi azonban bizonyos, hogy a vicces cicás posztokkal nehéz felvenni a versenyt.
Természetesen az lenne a legideálisabb, ha a szervezet vagy közösség honlapján minden információt megtalálja a látogató. Az adománygyűjtéshez használt számlaszám és a közhasznúsági beszámoló mellett azt is, ami történt, és azt is, ami program várható. A Tanítványok.hu és a saját honlap nem zárja ki egymást. Bármikor át lehet irányítani a saját honlapra a látogatót egy rövid bevezető után egy linkkel: „A cikket tovább olvasom az XY honlapon.”
Mik a tervek? Lesznek újítások, vagy más fejlesztések, amiket az oldalon terveztek?
Egyelőre biztosan nem. Erősíteni kell a szervezetekkel és közösségekkel a kapcsolattartást, meg kell írni és el kell hozzájuk juttatni azokat az információkat, amikkel hatékonyabban tudnak kommunikálni. Emellett nagyon fontos segíteni az együttműködésüket is. Magyarország kis ország, a civil szektor is kicsi, és ezen belük a keresztény… vagy más kifejezéssel a hit alapú civil szervezetek szegmense még kisebb. Azt gondolom, ha van – példaként – két teremtésvédelemmel foglalkozó közösség, akkor racionális döntés a munkájuk összehangolása, és minél több közös esemény szervezése. Így fele annyi munkával kétszer akkora eredmény érhető el, mintha külön-külön dolgoztak volna. A végső célunk az együttműködés kultúrájának kialakítása, ennek csak egy eszköze a Tanítványok.hu.
Pulai Zsolt
Fotók Pexels.com