Jézust nem érdekelte a pénz. Sem akkor, ha volt, sem akkor, ha nem. Neki édes mindegy volt, hogy mije van a gazdag ifjúnak. Gondolja valaki, hogy Jézus el akarja szedni azt, amit összedolgoztunk egy életen át? A rettenetes anyagias szemléletünk miatt kezdünk el a pénzről gondolkodni e mondat hallatán: add el minden vagyonodat… Kuporgatásainkat tükrözi vissza. Félelmesen tárgyakhoz kötött létünk miatt magyarázkodunk a gazdag ifjú példabeszéde hallatán.
Pedig Jézus a mélyben bizalmat kéri ettől az embertől. A mi világunk igazán a gazdag ifjú világa, mert nincs bizalom! „Kösd be a biztonsági övedet!” „Biztonságos befektetésre tedd be a pénzed!” Ezt persze a bankban biztonsági őrök vigyázzák. „Végezz biztonsági mentéseket a biztonságos védelemmel ellátott számítógépen! És a legkeményebb elvárás, hogy még a halálod utánra is biztosítsd be a családod. Mert milyen apa az, aki bármikor meghalhat, és netalán itt hagyja a családját a semmiben? Biztonság kell minden körülmények között.
Jézus kérése ma hozzánk: a bizalom. El mered engedni biztonságodat a bizalomért? A biztonsági kínálat mindig az ember félelmére apellál. Ez a fiatalember belül retteghetett, mert az ember megijed néha magától is. De azt gondolta, hogy most a Jóisten végre elé teremtett valakit, aki biztonsági ernyő alá helyezi még az örökéletét is. Félelme nem engedte meg a bizalmat. Nekünk sem.
Ugyanakkor a félelem egyfajta vágy is: Ha például félek attól, hogy becsapnak, akkor vágyom arra, hogy őszinte légkörben éljek. Ha félek attól, hogy egyedül leszek, akkor vágyom a közösségre. Ha ki tudjuk bányászni valamiképpen szívünk mélyéről vágyainkat, akkor jó döntéseket tudunk hozni. Mert ezek már a bizalomról szólnak. Jézus mindig kézzelfogható és testhezálló utat mutatott az embereknek. „Mit akarsz?” „Mire vágysz a mélyben?” „Tedd meg!” „Gyere, kövess!” A bizalom útja ez a fajta kibontás. Formáld át a félelmeidet a visszájára: vágyakká! Így meghalljuk Jézus szavát.
